Tartalom (11 rész)
- Mit jelent ma a fogászati szoftver?
- Státusz és kezelési lap: a klinikai rész
- Kezelési terv és árajánlat
- NEAK-jelentés: ha a rendelő finanszírozott
- EESZT és implantátumregiszter
- Online foglalás, emlékeztető, telefon: a szervezési rész
- Adatok, megőrzés és költöztetés
- Kérdések a bemutatón
- Gyakori hibák
- Ha holnap kezdene: tennivalók
- Mit tesz ebben a ClinicAI
Mit jelent ma a fogászati szoftver?
A „fogászati szoftver” kifejezés két, egymástól elég különböző feladatot takar. Az egyik a klinikai rész: fogászati státusz, kezelési lap, röntgenképek, kezelési terv, eRecept, és a kötelező jelentések az EESZT felé, valamint a NEAK felé, ha a rendelő finanszírozott. A másik a szervezési rész: időpontfoglalás, közös naptár, emlékeztetők, telefon, kontrollra hívás és a páciensekkel való kapcsolattartás.
Régen mindezt egyetlen, a rendelő gépére telepített program végezte. Ma gyakori, hogy a klinikai és jelentési feladatot egy akkreditált medikai rendszer látja el, a páciensszervezést pedig egy felhős rendszer. Választás előtt döntse el, melyik részre keres megoldást, mert a kérdések mások. Az általános szempontokat a rendelőszoftver választásáról szóló cikkben írtam le, itt a fogászat sajátosságaira koncentrálok.
Státusz és kezelési lap: a klinikai rész
A fogászati státusz a fogászati dokumentáció gerince. A szoftverválasztásnál nem az a kérdés, hogy mit rögzít az orvos (erről a szakmai szabályok és a kezelőorvos dönt), hanem az, hogy a program mennyire teszi ezt gyorssá, pontossá és visszakereshetővé. Ezeket nézze meg a bemutatón:
- Fogtérkép és időbeliség. Látszik-e, hogyan változott a státusz vizitről vizitre, és visszanézhető-e egy korábbi állapot?
- Javítás nyomon követhetően. A Semmelweis Egyetem tájékoztatója szerint a dokumentációban szereplő hibás adatot úgy kell javítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Kérdezze meg, hogyan naplózza a program a módosításokat.
- Röntgenképek. Milyen formátumban fogadja a képeket a röntgengéptől, hol tárolja őket, és hogyan kapcsolja a pácienshez és a fogakhoz?
- Sablonok. Van-e szövegsablon a gyakori kezelésekhez, és a rendelő maga szerkesztheti-e?
- Több kezelőegység, több orvos. Külön látszik-e, ki rögzítette a bejegyzést, és tud-e szerepkörös jogosultságot kezelni (orvos, asszisztens, recepció)?
Egy gyakorlati próba sokat elárul: kérje meg a bemutatót tartó kollégát, hogy rögzítsen egy teljes státuszt egy kitalált páciens adatlapján, és mérje, mennyi ideig tart és hány kattintás kell hozzá.
Kezelési terv és árajánlat
A fogászatban a kezelési terv egyszerre szakmai dokumentum és üzleti ajánlat. Az Eütv. 13. §-a szerint a betegnek joga van részletes tájékoztatást kapni többek között a javasolt beavatkozásokról, ezek előnyeiről és kockázatairól, a tervezett időpontokról és a lehetséges alternatív eljárásokról. A szoftver ehhez a keretet adja, a szakmai tartalomról mindig a kezelőorvos dönt.
Szervezési szempontból ezeket érdemes megnézni:
- Lehet-e egy páciensnek több tervváltozatot készíteni, és rögzíthető-e, melyiket fogadta el, mikor?
- Csatolható-e a terv mellé az aláírt beleegyező nyilatkozat vagy tájékoztató, és visszakereshető-e évek múlva is?
- Összeköthetők-e a terv lépései az időpontokkal, hogy a recepció lássa, melyik szakasz következik?
- Van-e érvényességi idő az árajánlaton, és látszik-e, ha a terv közben módosult?
- Kezelhető-e részfizetés vagy előleg? Ennek szabályairól az előlegről és lemondási díjról szóló cikkben írtam.
Gyakori gond, hogy az elfogadott terv után a páciens nem foglal időpontot a következő lépésre. Erre a szervezési oldal ad választ: emlékeztető és kontrollra hívás, ha a következő lépés elmaradt.
NEAK-jelentés: ha a rendelő finanszírozott
Ha a rendelőnek NEAK-finanszírozási szerződése van, a finanszírozás alapjául szolgáló esetekről elektronikus finanszírozási jelentést kell küldeni, amelynek alapvető eleme a páciens TAJ-száma. A NEAK tájékoztatója szerint a fogászati szolgáltató a teljesített ellátásról legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig küldi a jelentést.
Ha a rendelő finanszírozott, a szoftverválasztásnál ez nem mellékes funkció, hanem a bevétel feltétele. Kérdezzen rá:
- A program maga állítja-e elő a jelentést a rögzített ellátásokból, vagy kézi átvitel kell?
- Ki és milyen gyakran frissíti a kódokat és a pontértékeket?
- Hogyan kezeli a NEAK visszajelzéseit és hibalistáit, és látszik-e, melyik eset miatt csökkent a finanszírozás?
- Kezeli-e a vegyes rendelést, amikor ugyanaz az orvos finanszírozott és magánellátást is végez?
Ha a rendelő tisztán magánellátást nyújt, NEAK-szerződés nélkül, ez a szempont kiesik, és a döntést nem érdemes erre a funkcióra építeni.
EESZT és implantátumregiszter
2020 óta minden orvosi vagy fogorvosi feladatra irányuló működési engedéllyel (1-es vagy 2-es szolgáltatási típuskóddal) rendelkező magánszolgáltató köteles csatlakozni az EESZT-hez. Az EESZT portálja szerint a csatlakozó szolgáltató elsősorban EESZT-akkreditált informatikai rendszer biztosítására és használatára köteles, és a jogszabály szerinti adatokat és dokumentumokat kell továbbítania. A gyakorlatban ide tartozik az eRecept, az eBeutaló, az eseménykatalógus-bejegyzés és az ambuláns lap feltöltése. A portál azt is jelzi, hogy a csatlakozás vagy az adatszolgáltatás elmulasztása bírsággal, súlyos esetben a működési engedély megvonásával járhat.
Implantológiával foglalkozó rendelőknek külön feladat az adatszolgáltatás a Központi Implantátumregiszterbe. Az Eütv. 101/C. §-a írja elő az implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről vezetett nyilvántartást; az adatokat a NEAK által működtetett informatikai felületen kell továbbítani. Az implantátum-elhorgonyzású fogpótlásokról szóló, a NEAK oldalán közzétett szakmai irányelv szerint a regiszterbe adatszolgáltatásra kötelezett, nem közfinanszírozott szolgáltatóknak az EESZT használata is kötelező. Kérdezze meg a szoftver szállítóját, hogyan segíti a program az implantátum azonosító adatainak rögzítését, hogy ne kelljen kétszer begépelni őket.
A szoftverválasztásnál a legfontosabb kérdés: rajta van-e a program az EESZT portálján közzétett akkreditált medikai rendszerek listáján, és melyik verzióval. Erről bővebben az EESZT-alapokról szóló cikkben és az EESZT-oldalon írtam.
Online foglalás, emlékeztető, telefon: a szervezési rész
A fogászati időpont bonyolultabb, mint egy általános rendelőé: a kezelés hossza változik, a kezelőegység és az asszisztens is foglalt, és a kezelés gyakran több lépésből áll. Az online időpontfoglalásnál ezért nézze meg:
- Beállítható-e kezelésenként a hossz, az orvos és a kezelőegység?
- Foglalhat-e új páciens első vizsgálatra, miközben a hosszabb kezelések csak a rendelő jóváhagyásával kerülnek a naptárba?
- Kap-e a páciens azonnali visszaigazolást, és jól időzített emlékeztetőt, amelyből egy kattintással lemondhat vagy áthelyezhet?
- Van-e várólista, amely a lemondott időpontot felajánlja másnak?
- Mi történik a hívással, ha a recepció épp kezelésnél segít, és nem tudja felvenni a telefont?
Az emlékeztető üzenetben ne legyen kezelés vagy diagnózis, elég az időpont, a cím és a lemondás módja. A nem fogadott hívás a fogászatban különösen gyakori, mert az asszisztens a széknél dolgozik. Erről a telefonos MI recepciósról szóló cikkben írtam, a fogászati foglalás részleteiről pedig az időpontfoglaló fogorvosi rendelőknek szóló cikkben.
Adatok, megőrzés és költöztetés
A fogászati dokumentáció hosszú életű. Az Eüak. 30. §-a szerint az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számítva legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni, a képalkotó felvételt 10 évig, a róla készült leletet 30 évig. Ez messze túlnyúlik bármely szoftver életén, ezért a választásnál a kilépés ugyanolyan fontos, mint a belépés. Részletek a dokumentáció megőrzési ideje oldalon.
Az egészségügyi adat a GDPR 9. cikke szerint a személyes adatok különleges kategóriájába tartozik, és ha a szoftver szolgáltatója a rendelő nevében kezeli, a 28. cikk szerinti adatfeldolgozói szerződés kell. Kérdezze meg:
- Hol vannak a szerverek, és ki az alvállalkozó?
- Milyen formátumban kapja vissza az összes adatot, a röntgenképeket és a csatolt dokumentumokat is, és mennyi idő alatt?
- Van-e biztonsági mentés, és próbálták-e már visszaállítani?
- Van-e kétlépcsős azonosítás és hozzáférési napló?
Ha most egy régi programból vált, az adatköltöztetésről szóló cikk lépésről lépésre végigmegy a folyamaton. A szerződésről az adatfeldolgozói szerződésről szóló cikkben írtam.
Kérdések a bemutatón
- Rajta van-e a program az EESZT akkreditált medikai rendszereinek listáján, és melyik verzióval?
- Ha a rendelő finanszírozott: hogyan készül a NEAK-jelentés, és ki frissíti a kódokat?
- Mennyi idő egy teljes státusz rögzítése egy kitalált páciensnél?
- Hogyan látszik egy korábbi státusz és egy javított bejegyzés?
- Hány tervváltozat készíthető, és rögzíti-e a program az elfogadás dátumát?
- Hogyan kerülnek a röntgenképek a páciens kartonjába?
- Foglalhat-e a páciens online, és mi történik a lemondott időponttal?
- Mi történik a hívásokkal rendelés közben és zárás után?
- Milyen formátumban kapja vissza az összes adatot, ha kilép?
- Mennyi a bevezetés ideje, és ki költözteti át a régi adatokat?
Gyakori hibák
- Csak a klinikai részt nézi meg. A bemutató a fogtérképről szól, de a recepció napi munkája, a foglalás és a telefon kimarad a döntésből.
- Mindent egy programtól vár. Egy rendszer, amely mindent valamennyire tud, gyakran egyik területen sem elég jó. Érdemes külön megnézni, mi kell a jelentésekhez és mi a páciensszervezéshez.
- Nem ellenőrzi az akkreditációt. A szállító állítását érdemes az EESZT portál listáján is megnézni.
- Nem kérdez rá a kilépésre. Ha az adatok csak a szállító saját formátumában jönnek ki, a következő váltás drága és lassú lesz.
- Közös belépés. Ha mindenki ugyanazzal a felhasználóval dolgozik, a napló nem mutatja, ki mit módosított a dokumentációban.
- Nem vonja be a recepciót. A program használóinak nagy része nem orvos, a bemutatón a recepciós és az asszisztens is legyen ott.
Ha holnap kezdene: tennivalók
- Írja le, mire használja ma a programot: státusz, kezelési terv, NEAK, EESZT, implantátumregiszter, foglalás, telefon.
- Jelölje meg, melyik feladatot írja elő jogszabály, és melyik számít szervezési feladatnak.
- Ellenőrizze az EESZT portálján, hogy a jelenlegi és a kiszemelt rendszer akkreditált-e.
- Kérjen bemutatót legalább 2 szállítótól, és tegye fel a fenti 10 kérdést.
- Számolja meg egy héten át, hány hívás marad fogadatlanul és hány időpont marad üresen.
- Kérjen próbaexportot a mostani programból, hogy lássa, milyen adatok jönnek ki.
- Kérje el az adatfeldolgozói szerződés mintáját aláírás előtt.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A kötelező jelentésekről a konkrét rendelő helyzetében érdemes a szállítóval, az EESZT ügyfélszolgálatával és jogásszal egyeztetni, szakmai kérdésben pedig mindig a kezelőorvos dönt.
Mit tesz ebben a ClinicAI
A ClinicAI kiváltja a rendelői programot a szervezési oldalon: online időpontfoglalás és közös naptár, páciens CRM és kartoték, 0-24 elérhető telefonos MI recepciós, weboldali chatbot, emlékeztetők, kontrollra hívás és várólista az automatizációkkal, valamint felhős tárolás, egy rendszerben. A telefonos asszisztens a hívás elején jelzi, hogy digitális asszisztens, és minden hívásról írásos összefoglaló készül. Hangfelvétel csak akkor készül, ha a rendelő bekapcsolja.
A ClinicAI nem jelent az EESZT-be. Ha a rendelő jelentésköteles, a tanúsított rendszerét az EESZT-jelentéshez megtarthatja. A régi programból Excel- vagy CSV-export alapján díjmentesen átköltöztetem az adatokat, a beállítás 2-3 hét. A csomagokat az árak oldalon találja. A Recepciós modul 7 napos ingyenes próbával külön is indítható. Ha szeretné megnézni, hogyan illene az Ön fogászatához, írjon nekem.