eBeutaló: Az eBeutaló az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) kiállított elektronikus beutaló, amelyet az orvos elektronikusan rögzít, és amely azonnal elérhetővé válik a fogadó egészségügyi szolgáltató számára.
Az EESZT eBeutaló modulja a beutalót kiállító orvos és a vizsgálatot végző orvos informatikai rendszere között továbbítja az adatokat. A beküldött beutaló az EESZT-ben tárolódik, a páciens pedig a Lakossági Portálon vagy az EgészségAblak alkalmazásban megnézheti, kérésére ki is nyomtatható. Szükség esetén papíralapú beutaló is használható.
A rendelő szervezésében 2 dolog fontos. Ha a rendelő beutalóköteles ellátást nyújt, időpontfoglaláskor érdemes rákérdezni, van-e a páciensnek eBeutalója. Ha a beutaló nem található meg az EESZT-ben, azt a fogadó intézmény nem tudja kiállítani vagy pótolni: a páciensnek a beutaló orvoshoz kell fordulnia. Hogy egy ellátáshoz kell-e beutaló, és milyen vizsgálatra, azt mindig orvos dönti el, nem a recepció.
Az eBeutaló kiállításához és fogadásához az EESZT-hez csatlakozó, tanúsított rendszer kell. A ClinicAI nem jelent az EESZT-be: a foglalást, a naptárat és a páciens-nyilvántartást váltja ki, az EESZT-feladatokhoz pedig a rendelő megtarthatja a tanúsított rendszerét. Az alapokról részletesebben az EESZT-ről szóló cikkemben írok.
A recepció munkáját az segíti a legjobban, ha a foglalási folyamatban egy egyszerű kérdés vagy megjegyzés jelzi, hogy az adott ellátáshoz beutaló szükséges. Így a páciens előre tudja, hogy a vizsgálat előtt rendeznie kell a beutalót, és a hiány nem az érkezéskor derül ki. Az időpontról szóló emlékeztetőbe is beírható egy rövid figyelmeztetés, a szakterület megnevezése nélkül, az adattakarékosság elve szerint. Az, hogy egy térítéses magánellátáshoz kell-e beutaló, az ellátás típusától függ, ezt a rendelő a saját szakmai szabályai alapján tisztázza. A medikai rendszer kiválasztásakor érdemes megkérdezni, hogyan jelenik meg benne a fogadott eBeutaló.