EESZT alapok magánrendelő-tulajdonosoknak: ki köteles csatlakozni, és mit jelent ez a gyakorlatban?

EESZT alapok: mi ez a rendszer?

Az EESZT, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az Eüak. 35/A. §-a szerint az egészségügyi ellátóhálózat informatikai rendszereinek együttműködését biztosító, központi elektronikus szolgáltatásokat nyújtó ágazati informatikai rendszer. Egyszerűbben: ez az a közös felület, amelyen keresztül a rendelők, kórházak, gyógyszertárak és a mentőszolgálat szabályozott módon adatot cserélnek egymással a páciens ellátása érdekében.

A páciensek számára az EESZT leginkább az e-receptről és a lakossági portálról ismerős, ahol megnézhetik a róluk rögzített ellátási eseményeket, dokumentumokat és recepteket, és önrendelkezési nyilatkozatot tehetnek. A rendelőtulajdonos számára viszont az EESZT kötelezettségeket jelent: csatlakozást, adatszolgáltatást, jogosultságkezelést.

Ki köteles csatlakozni?

Az Eüak. 35/B. § (1) bekezdése szerint az EESZT-hez engedélyezett informatikai rendszere útján csatlakozásra köteles többek között az az egészségügyi szolgáltató, amely működési engedély alapján nyújt egészségügyi szolgáltatást, és finanszírozási jelentés benyújtására vagy elektronikus adatszolgáltatásra kötelezett, továbbá a gyógyszertár és az állami mentőszolgálat. A (1) bekezdés d) pontja a miniszteri rendeletre bízza további szervezetek kijelölését.

A 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. § (1a) bekezdése ezt kifejezetten kiterjeszti: csatlakozásra köteles az a, 35/B. § (1) bekezdés a) pontja alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató is, amely orvosi vagy fogorvosi feladatra irányuló működési engedéllyel rendelkezik. A rendelet 22. §-a szerint a nem közfinanszírozott szolgáltatást nyújtó, a) pont szerinti szolgáltatóknak 2018. november 1-jéig, a 2. § (1a) bekezdése szerinti szolgáltatóknak 2020. január 1-jéig kellett teljesíteniük a csatlakozást. A határidők tehát lejártak, a kötelezettség ma már a működés feltétele.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy orvosi vagy fogorvosi működési engedéllyel rendelkező magánrendelőt is érint a csatlakozási kötelezettség, függetlenül attól, hogy van-e finanszírozási szerződése. Más szakmák (például egyes nem orvosi egészségügyi szolgáltatások) esetében a helyzet eltérhet, ezt a működési engedély szakmakódjai alapján kell megvizsgálni.

Mit kell beküldeni az EESZT-be?

A csatlakozott adatkezelő legfontosabb kötelezettségei az Eüak. alapján:

• Eseménykatalógus (35/F. §): az ellátott páciens azonosító adatai (TAJ szám vagy más azonosító, születési idő, nem), az ellátási esemény megjelölése, típusa, időpontja és időtartama, valamint az ellátást nyújtó szolgáltató adatai.
• Egészségügyi dokumentumok (35/K. §): az ellátás során keletkezett, rendeletben meghatározott dokumentumok megküldése az EESZT-be, hogy a jogosult kezelőorvosok hozzáférhessenek.
• Egészségügyi profil (35/J. §): a kezelőorvos a páciens egészségi állapotával, kórelőzményével kapcsolatos meghatározott adatokat rögzít.
• E-recept és e-beutaló: a vények és beutalók adatai szintén az EESZT útján áramlanak.

A beküldés a rendelet szerint automatizáltan, az informatikai rendszeren keresztül, a működtető által meghatározott struktúrában történik. Ez az egyik fő oka annak, hogy a szoftverválasztás nem mellékes kérdés.

A páciens önrendelkezése

Az Eüak. 35/H. §-a szerint a páciens önrendelkezési nyilatkozatban korlátozhatja, ki és milyen adataihoz férhet hozzá az EESZT-ben. A rendelőnek ezt tiszteletben kell tartania: a jogosultságot az EESZT kezeli, de a személyzetnek tudnia kell, hogy egy korlátozott dokumentum nem minden esetben látható, és ez nem hiba. A páciensek gyakran a recepción kérdeznek rá, ezért érdemes egy rövid, egyszerű magyarázattal felkészülni, és a lakossági portálra irányítani őket.

Hogyan zajlik a csatlakozás?

A pontos és mindig aktuális lépéseket az EESZT információs portálja tartalmazza, ezért a részletekért mindig azt nézze meg. A rendelet alapján a folyamat fő elemei:

1. Engedélyezett szoftver választása. Az Eüak. 35/B. § (5) bekezdése szerint csak a működtető által engedélyezett informatikai rendszerrel lehet csatlakozni. A szoftver fejlesztője kéri az engedélyt, nem a rendelő.
2. Csatlakozási dokumentáció. A rendelet 3. §-a szerint a Szolgáltatóközpont a csatlakozáshoz szükséges dokumentumokat és nyilatkozattervezeteket elérhetővé teszi. A csatlakozási nyilatkozatban szerepel a rendelő neve, székhelye, a kapcsolattartó, a használt informatikai rendszer neve, verziója és fejlesztője.
3. Technikai vizsgálat. A 2. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatás megkezdésének feltétele, hogy a Szolgáltatóközpont igazolja: a rendszer képes a hozzáférés, azonosítás, szolgáltatáshívás és a kommunikációs csatorna védelmének biztosítására, és a jogosultságok be vannak állítva.
4. Felhasználók és jogosultságok. Az orvosok és a személyzet EESZT-felhasználóként, a szerepkörüknek megfelelő jogosultsággal érik el a rendszert.
5. Éles adatszolgáltatás és karbantartás. A csatlakozott adatkezelő a 35/B. § (5) bekezdése szerint az adatszolgáltatási kötelezettség teljes ideje alatt köteles biztosítani a követelmények teljesülését, vagyis a szoftvert frissíteni kell, ha a követelmények változnak.

Mire figyeljen szoftverválasztáskor?

Az EESZT miatt a praxisszoftver választása jogi kérdés is. Néhány kérdés, amelyet érdemes feltenni a szállítónak:

• A rendszer rendelkezik-e az EESZT működtetője által kiadott érvényes engedéllyel, és melyik szolgáltatásokra?
• Támogatja-e az eseménykatalógus, a dokumentumbeküldés, az e-recept és az e-beutaló kezelését azon a szakterületen, ahol Ön dolgozik?
• Ki felel a követelményváltozások követéséért, és mennyi idő alatt frissít a szállító?
• Mi történik, ha a beküldés sikertelen? Kap-e erről értesítést, és hogyan pótolható?
• Hogyan kezeli a rendszer a felhasználói jogosultságokat és a naplózást?
• Hogyan lehet kilépni: exportálhatók-e az adatok, ha szoftvert vált?

Az EESZT-engedély csak egy része a képnek. Ugyanúgy fontos, hogy a szoftver megfeleljen a GDPR adatbiztonsági elvárásainak, és hogy a szállítóval legyen adatfeldolgozói szerződés. A szoftverválasztás szempontjairól külön útmutatót írtam.

Ellenőrzés és együttműködés a működtetővel

A csatlakozás nem egyszeri feladat. Az Eüak. 35/B. § (8) bekezdése szerint az EESZT működtetője ellenőrzi a csatlakozási kötelezettség teljesítését. A 35/E. § (2) bekezdése szerint a működtető a csatlakozott adatkezelőktől adatot, dokumentumot vagy tájékoztatást kérhet, amelyet soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül rendelkezésére kell bocsátani. Érdemes tehát kijelölni egy felelőst a rendelőben, aki tudja, hol vannak a csatlakozási dokumentumok, ki a szoftver szállítójának kapcsolattartója, és hogyan lehet gyorsan kikérni a szükséges adatokat.

Az EESZT-hez kapcsolódó adatkezelés ugyanúgy a GDPR hatálya alá tartozik, mint a rendelő többi adatkezelése. Az adatkezelési tájékoztatóban és az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásában ezért az EESZT felé történő adattovábbítást is szerepeltetni kell, a jogszabályi hivatkozással együtt.

Teendőlista rendelőtulajdonosoknak

1. Nézze meg a működési engedélyét: milyen szakmákra szól, és ebből következően mi a csatlakozási kötelezettsége.
2. Kérjen írásos megerősítést a szoftver szállítójától az érvényes EESZT-engedélyről és a támogatott szolgáltatásokról.
3. Ellenőrizze, hogy minden orvos és munkatárs a megfelelő jogosultsággal fér hozzá, és a kilépő munkatársak hozzáférése megszűnik.
4. Tegyen próbát: egy ellátási esemény valóban megjelenik-e, és a hibás beküldésről kap-e jelzést.
5. Rögzítse, ki a rendelőben az EESZT-ügyek felelőse, és ki a szállító kapcsolattartója.
6. Frissítse az adatkezelési tájékoztatót és a nyilvántartást.

Gyakori félreértések

• „Magánrendelő vagyok, rám nem vonatkozik.” Az orvosi és fogorvosi működési engedéllyel rendelkező magánszolgáltatókra a rendelet kifejezetten kiterjeszti a csatlakozási kötelezettséget.
• „Elég, ha az orvos belép a portálra.” A közvetlen hozzáférési felület egyes szolgáltatásokra létezik, de a rendszeres adatszolgáltatás főszabály szerint engedélyezett informatikai rendszeren keresztül, automatizáltan történik.
• „Minden szoftver tud EESZT-t.” Nem, csak az engedélyezettek, és azok sem feltétlenül minden szolgáltatást. Erre mindig konkrétan kérdezzen rá.
• „A recepciós rendszernek is EESZT-képesnek kell lennie.” Az EESZT-be az egészségügyi dokumentációt kezelő rendszer küld adatot. Egy időpontfoglaló vagy kommunikációs eszköz ettől külön is működhet, de jó, ha a kettő között az adatok rendezetten mozognak.

Mit tesz ebben a ClinicAI

Fontos, hogy világosan fogalmazzak: a ClinicAI nem orvosi dokumentációs rendszer, és ma nincs EESZT-kapcsolata. Az EESZT-csatlakozás előkészítés alatt van, a részleteket és az aktuális állapotot az EESZT oldalon írom le. Ami ma működik: a ClinicAI a recepciós és páciens-kommunikációs feladatokat viszi (telefonos MI recepciós, chatbot, online időpontfoglalás, emlékeztetők, páciens CRM), és a rendelő meglévő, EESZT-engedéllyel rendelkező praxisszoftvere mellett működik. Azt, hogy ez hogyan viszonyul a meglévő rendszereihez, az összehasonlítás oldalon mutatom be. Ha kérdése van, vagy szeretné látni, hogyan illeszkedne az Ön rendelőjébe, írjon nekem.