Tartalom (9 rész)
- Mit jelent az EESZT-jelentési kötelezettség?
- Kinek kell csatlakoznia a magánellátáshoz?
- Milyen adatokat kell továbbítani?
- Milyen határidővel kell jelenteni?
- Mit jelent a tanúsított vagy engedélyezett szoftver?
- Gyakorlati ellenőrzőlista a rendelő vezetőjének
- Gyakori hibák a jelentési kötelezettség kezelésében
- Ha holnap kezdene: tennivalók
- Mit tesz ebben a ClinicAI
Mit jelent az EESZT-jelentési kötelezettség?
Az EESZT, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egészségügyi adatokat fogadó és elérhetővé tevő országos rendszer. A rendelő számára a kötelezettség nem egyetlen általános „jelentés” elküldését jelenti. Többféle adatszolgáltatásról lehet szó: ellátási esemény rögzítéséről, egészségügyi dokumentum továbbításáról, illetve külön jogszabályban meghatározott jelentésről vagy adatszolgáltatásról.
A szabályok részben az egészségügyi adatokról, valamint az ezekhez kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvényben, röviden az Eüak.-ban, részben a 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendeletben találhatók. A 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet a csatlakozás határidejéről is rendelkezik. A rendelő számára ezért érdemes különválasztani három kérdést: kötelező-e csatlakoznia, milyen adatot kell továbbítania, és milyen rendszerrel teljesíthető az adatszolgáltatás.
A cikk a rendelői szervezés és a nyilvános jogszabályi háttér általános áttekintése, nem jogi tanácsadás. Ha a szolgáltatás engedélyezési vagy finanszírozási besorolása nem egyértelmű, az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv vagy jogász adhat az adott esetre szabott választ.
Kinek kell csatlakoznia a magánellátáshoz?
Röviden: nem helyes abból kiindulni, hogy csak a közfinanszírozott intézményeknek van ilyen kötelezettségük. Az Eüak. 35/B. §-a csatlakozásra kötelezettként sorolja fel többek között azt az egészségügyi szolgáltatót, amely működési engedéllyel jogosult ellátást nyújtani és finanszírozási jelentés benyújtására vagy elektronikus adatszolgáltatásra köteles. A 39/2016. EMMI rendelet 2. §-a emellett meghatároz olyan egyéb szervezeteket is, köztük a nem közfinanszírozott, orvosi vagy fogorvosi feladatra működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatókat.
Ezért a magánrendelő tulajdonosa ne csak a finanszírozás módját nézze. Ellenőrizze a működési engedélyt, az abban szereplő szolgáltatót és szervezeti egységet, a végzett ellátás körét, valamint azt, hogy az adott tevékenységhez milyen jelentési vagy elektronikus adatszolgáltatási szabály tartozik. Egy több szakmát vagy több telephelyet működtető vállalkozásnál az egyes szervezeti egységek helyzete is eltérhet.
A szolgáltató és a közreműködő közötti megállapodás szintén fontos. Ha másik egészségügyi szolgáltató vesz részt az ellátásban, a 96/2003. Korm. rendelet szerint a közreműködői szerződésben rendezni kell a közreműködő feladatait az ellátáshoz kapcsolódó EESZT-adatszolgáltatás teljesítésében. A szerződés önmagában nem helyettesíti a jogszabályi kötelezettség tisztázását: legyen benne világos, ki rögzíti az ellátási eseményt, ki továbbítja a dokumentumot, és ki kezeli a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatást.
A csatlakozás határideje és az adatszolgáltatás kezdete sem ugyanaz a kérdés. A 96/2003. Korm. rendelet 11/A. §-a a csatlakozásra kötelezett szolgáltató számára a működési engedély véglegessé válását követő határidőt rögzít, az adatszolgáltatási kötelezettség pedig a csatlakozás napjától áll fenn, ha más szabály másként nem rendelkezik. Új rendelő nyitásakor ezt a folyamatot már az engedélyezés és a szoftver kiválasztása során érdemes számításba venni.
Milyen adatokat kell továbbítani?
A 39/2016. EMMI rendelet külön szabályozza a központi eseménykatalógusba kerülő adatokat és az egészségügyi dokumentumok nyilvántartását. Az első az ellátási eseményhez kapcsolódik: a rendelet melléklete meghatározza, mely eseményekről milyen adatot kell közölni. Járóbeteg-szakellátás esetén a táblázat például az ellátás megkezdéséhez és befejezéséhez köt adatközlést, a meghatározott esetekben egyórás határidővel.
A dokumentumoknál a 4. melléklet sorolja fel a továbbítandó dokumentumtípusokat és határidőket. A felsorolásban szerepel többek között az ambuláns lap, a zárójelentés, a laboratóriumi lelet, a képalkotó vizsgálat lelete, a műtéti leírás és a szakorvosi javaslat. A melléklet dokumentumtípusonként ad határidőt, és jelzi, hogy a továbbítás kötelező vagy opcionális. Az ambuláns lap és a zárójelentés esetében a táblázat egy órát ír elő, kötelező továbbítással.
Ez a felsorolás nem jelenti azt, hogy minden rendelő minden dokumentumtípust előállít, vagy hogy minden adat azonos módon kerül az EESZT-be. A kötelezettség az adott ellátáshoz és a létrejött dokumentumhoz kötődik. A rendelő vezetője a szakmai felelőssel és a szoftverszolgáltatóval együtt ellenőrizze, hogy a tényleges munkafolyamat mely eseményeket és dokumentumokat érinti.
Az EESZT-ről szóló szabályok emellett más, külön meghatározott jelentési vagy adatszolgáltatási feladatokat is tartalmaznak. A 39/2016. EMMI rendelet 20. §-a kimondja, hogy az 5. melléklet szerinti jelentést vagy adatszolgáltatást az ott leírt módon kell teljesíteni. Ha egy másik jogszabály külön teljesítési módot ír elő, azt is figyelembe kell venni. Érdemes ezért az EESZT-csatlakozást és más jelentési kötelezettséget külön soron vezetni a megfelelési nyilvántartásban, nem egyetlen „EESZT-jelentés” megnevezés alatt.
Milyen határidővel kell jelenteni?
A határidőt az esemény vagy a dokumentum típusa határozza meg. A 39/2016. EMMI rendelet 1. melléklete az eseménykatalógus egyes adatközléseinél határidőket ad meg; a járóbeteg-szakellátás felsorolt eseményeinél egy óra szerepel. A 4. melléklet más dokumentumokra is egy órát ír elő, bizonyos dokumentumoknál pedig hosszabb határidőt határoz meg. A pontos besorolást mindig az aktuális, hatályos mellékletben kell ellenőrizni, nem egy régi szoftverleírásból vagy korábbi munkatársi gyakorlatból kiindulni.
A rendelet a dokumentumok továbbítását az átadáshoz vagy jóváhagyáshoz köti. Ha a dokumentumot a páciens kapja meg, a továbbítás az átadást követően esedékes; ha nem kapja meg, a jóváhagyás után kell továbbítani. A már továbbított dokumentum módosulása is újabb adatszolgáltatást tehet szükségessé. A rendelői folyamatban ezért a „lezárás”, „jóváhagyás” és „páciensnek átadás” állapotait világosan kell kezelni.
Üzemzavar esetére is létezik szabály. A 39/2016. EMMI rendelet 10. §-a bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az üzemszünet vagy üzemzavar alatt elmaradt adatszolgáltatás utólagos pótlását. A szolgáltatónak a hibát az észlelést követően azonnal jeleznie kell a működtető felé, a helyreállítás után pedig pótolnia kell az elmaradt adatközlést. Ezt nem érdemes úgy értelmezni, hogy egy helyi szoftverhiba automatikusan felmentést ad: a jelzés, az esemény rögzítése és az utólagos pótlás rendjét előre rögzítse a rendelő.
Mit jelent a tanúsított vagy engedélyezett szoftver?
A köznyelvben sokan „tanúsított EESZT-programról” beszélnek. A jogszabályi megfogalmazás pontosabb: az EESZT-hez informatikai rendszeren keresztül csatlakozó adatkezelő olyan rendszert használhat, amely rendelkezik a működtető engedélyével. A 29/2022. Korm. rendelet az engedélyezés és a műszaki bevizsgálás részleteit is rögzíti. Az engedély a rendszer meghatározott felhasználási területére és az engedélyezett EESZT-szolgáltatásokra vonatkozik.
Ezért a „tud EESZT-t” válasz önmagában kevés. A szoftverszolgáltatótól kérdezze meg:
- mi az EESZT-hez használt rendszer pontos neve és változata;
- mely felhasználási területre és mely EESZT-szolgáltatásokra szól az engedély;
- a rendelő által használt munkafolyamatok és dokumentumtípusok lefedettek-e;
- hogyan jelzi a rendszer a sikertelen, hiányos vagy visszautasított adatküldést;
- hol látható az elküldés állapota, és miként végezhető el a javítás vagy az ismételt továbbítás;
- kihez fordulhat a rendelő műszaki hiba esetén, és milyen adatot kell megadni a hibabejelentésben.
Az Eüak. szerint az EESZT-hez csatlakozó adatkezelő csak engedéllyel rendelkező informatikai rendszer használatával csatlakozhat, és a csatlakozás követelményeit az adatszolgáltatási időszak alatt is biztosítani kell. A 29/2022. Korm. rendelet alapján a működtető közzéteszi az engedélyezett rendszerek jegyzékét. A rendelő ellenőrizze az aktuális jegyzéket, és kérjen írásos választ a szoftverszolgáltatótól az engedély hatóköréről.
Gyakorlati ellenőrzőlista a rendelő vezetőjének
A megfeleléshez nem elég egyszer kipipálni a csatlakozást. A rendelőben az ellátás, a dokumentáció és a szoftver változása is új ellenőrzést tehet szükségessé. Indulásként készítsen rövid táblázatot az alábbi oszlopokkal: szervezeti egység, végzett ellátás, működési engedély szerinti adat, EESZT-kötelezettség, érintett dokumentum vagy esemény, határidő, használt rendszer, hibajelzés felelőse.
Ezután járja végig az ellátás útját a foglalástól a dokumentum lezárásáig. A foglalás és az emlékeztető önmagukban nem azonosak az EESZT-adatszolgáltatással. Azt kell megállapítani, mikor jön létre az ellátási esemény, ki hagyja jóvá a dokumentumot, és melyik rendszer indítja el a továbbítást. Ha több program használata is szerepet kap, rögzítse, melyik az adatküldésre engedélyezett rendszer, és melyik csak a szervezési feladatot látja el.
Új szolgáltatás, telephely vagy szoftver bevezetése előtt ismételje meg az ellenőrzést. Kérdezze meg a szolgáltatót, hogy a változás érinti-e az EESZT-engedély hatókörét, illetve szükséges-e új beállítás vagy műszaki vizsgálat. A megőrzött szerződések, engedélyadatok, hibajegyek és tesztelési feljegyzések segítenek abban, hogy egy későbbi ellenőrzéskor ne kelljen e-mail-fiókokban és régi jegyzetekben keresni.
Gyakori hibák a jelentési kötelezettség kezelésében
- A magánfinanszírozásból következtetnek a mentességre. A jogszabályok nem egyetlen, „magán vagy közfinanszírozott” kérdésre épülnek. A működési engedély és a szolgáltatás jellege is számít.
- A csatlakozást azonosítják a teljes megfeleléssel. A csatlakozás önmagában nem bizonyítja, hogy minden esemény és dokumentum időben továbbításra kerül.
- Régi határidőből indulnak ki. A szoftver leírása vagy egy korábbi belső eljárás nem helyettesíti az aktuális jogszabályi melléklet ellenőrzését.
- Nem világos, ki felel a hibás adatért. A szolgáltatási szerződésben és a belső munkarendben is legyen egyértelmű, ki ellenőrzi a továbbítás eredményét, ki javít, és ki tesz hibabejelentést.
- Csak a program beszállítójára bízzák a megfelelést. A technikai kapcsolat és az adatok helyességének ellenőrzése eltérő feladat. A rendelőnek kell ismernie a saját ellátási folyamatait és felelőseit.
Ha holnap kezdene: tennivalók
- Keresse elő a működési engedélyt, és azonosítsa a szolgáltatót, a szervezeti egységet és a végzett ellátásokat.
- Az Eüak. 35/B. § és a 39/2016. EMMI rendelet alapján kérjen célzott ellenőrzést, ha nem világos, hogy az adott tevékenységhez kapcsolódóan fennáll-e csatlakozási kötelezettség.
- Írja össze az ellátás során létrejövő eseményeket és dokumentumokat, majd vesse össze a rendelet mellékleteivel.
- Készítsen határidőlistát dokumentumtípusonként, és nevezze meg a belső felelőst.
- Kérjen írásos tájékoztatást a szoftverszolgáltatótól az EESZT-engedélyről, az engedélyezett felhasználási területről és a hibajelzés módjáról.
- Próbálja végig az adatrögzítést, a jóváhagyást, az elküldés állapotának ellenőrzését és a hiba esetén követendő eljárást.
- Tegye naptárba az eljárásrend rendszeres felülvizsgálatát, és végezze el új telephely, szakma vagy rendszer bevezetésekor is.
Az EESZT-szabályok értelmezése az adott szolgáltató engedélyétől és működésétől függhet. A fenti lista vezetői ellenőrzésre szolgál, nem helyettesíti az adott rendelőre vonatkozó jogi vagy hatósági állásfoglalást.
Mit tesz ebben a ClinicAI
A ClinicAI kiváltja a rendelői programot az online foglalás, közös naptár, páciens-nyilvántartás, telefonos MI-recepciós és automatizációk területén, de nem küld adatot az EESZT-be. Ha az Ön rendelője jelentésköteles, a ClinicAI mellett megtarthatja az EESZT-jelentéshez használt, engedélyezett rendszerét. A két rendszer szerepét a bevezetés előtt érdemes külön rögzíteni: melyik kezeli a szervezést, és melyik végzi az EESZT-adatszolgáltatást.
A ClinicAI beállításakor a rendelő működéséhez igazítom a foglalást és a kommunikációt. Az EESZT-adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget, a dokumentumok szakmai tartalmát vagy a hatósági megfelelést nem vállalom át. A ClinicAI szerepéről az EESZT-megoldás oldalán olvashat, a bevezetés részleteit pedig a működés bemutatóján ismerheti meg.