Jogalap (GDPR): A jogalap a GDPR szerint az a jogcím, amely alapján az adatkezelő, például egy rendelő, jogszerűen kezelhet személyes adatot: a 6. cikk (1) bekezdése 6 jogalapot sorol fel, és ezek közül legalább egynek minden adatkezelési célnál teljesülnie kell.
A 6 jogalap: az érintett hozzájárulása, szerződés teljesítése, jogi kötelezettség, létfontosságú érdek, közérdekű feladat és jogos érdek. A jogalapot célonként kell megállapítani, még az adatkezelés megkezdése előtt. Ugyanannak a páciensnek a telefonszáma az időpont egyeztetéséhez lehet szerződés teljesítése címén kezelt adat, hírlevél küldéséhez viszont jellemzően csak hozzájárulással használható.
Az egészségügyi adat különleges kategória, ezért a GDPR 9. cikke szerint a 6. cikk szerinti jogalap mellett egy további feltételnek is teljesülnie kell. Rendelőben ez gyakran a 9. cikk (2) bekezdés h) pontja, amely az egészségügyi ellátás nyújtásához szükséges adatkezelést engedi uniós vagy tagállami jog alapján vagy egészségügyi szakemberrel kötött szerződés értelmében. A hozzájárulás nem mindig jó választás: a 7. cikk szerint bármikor visszavonható, ezért a kötelezően megőrzendő dokumentációhoz ritkán illik.
A választott jogalapot az adatkezelési tájékoztatóban fel kell tüntetni (GDPR 13. cikk). Ha bizonytalan, melyik jogalap illik egy adott célhoz, javaslom, hogy adatvédelmi szakemberrel vagy jogásszal egyeztessen.
A gyakorlatban jól bevált módszer egy egyszerű táblázat: minden sorban egy adatkezelési cél, például időpontfoglalás, számlázás, kontrollra hívás vagy hírlevél, mellette a választott jogalap, a kezelt adatok köre és a megőrzési idő. Ez a táblázat a GDPR 30. cikke szerinti nyilvántartás alapja is lehet, és megmutatja, hol hiányzik még döntés. A számlázási adatoknál például jellemzően jogi kötelezettség a jogcím, mert a számviteli szabályok előírják a bizonylatok megőrzését. Ha a rendelő új eszközt vezet be, például chatbotot vagy telefonos asszisztenst, a táblázatot egy új sorral kell bővíteni, és a tájékoztatót is ehhez igazítani.