Hívásrögzítés: A hívásrögzítés a telefonbeszélgetés hangfelvételként való rögzítése és tárolása, ami adatkezelésnek minősül, ezért a rendelőnek jogalap és a hívó előzetes tájékoztatása kell hozzá.
A fogyasztóvédelmi törvény 17/B. §-a a közszolgáltatóknak és a külön törvényben megnevezett vállalkozásoknak írja elő, hogy az ügyfélszolgálati hívásokat rögzítsék, a felvételt egyedi azonosítóval 5 évig őrizzék meg, és erről a hívót a beszélgetés elején tájékoztassák. Egy magánrendelő telefonvonalára ez jellemzően nem vonatkozik, ott a rögzítés a rendelő saját döntése. A NAIH tájékoztatója szerint, ha törvény nem írja elő a rögzítést, a hívó előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása szükséges.
Rendelői hívásban gyakran elhangzik egészségügyi adat, például a panasz vagy a kezelés neve, ezért a felvétel különösen érzékeny. Ha a rendelő rögzít, a hívás elején mondja el, hogy felvétel készül, mi a célja és meddig őrzi, ugyanezt írja bele az adatkezelési tájékoztatóba, a felvételekhez pedig csak az férjen hozzá, akinek a munkájához szükséges. A jogalapot javaslom adatvédelmi szakemberrel egyeztetni.
Sok rendelőnek elég a hívás írásos összefoglalója, hangfelvétel nélkül. A ClinicAI telefonos asszisztense a hívás elején jelzi, hogy digitális asszisztens, minden hívásról írásos összefoglalót készít, hangfelvétel pedig csak akkor készül, ha a rendelő bekapcsolja. Részletek az MI-recepciósról szóló cikkben.
Mire figyeljen, ha hangfelvételt készít?
Döntse el előre, mennyi ideig őrzi a felvételeket, és ezt az időt tartsa is be: a lejárt felvételeket rendszeresen törölje. A hozzáférést érdemes naplózni, hogy utólag is látható legyen, ki hallgatta meg a felvételt. Ha a hívó nem járul hozzá a rögzítéshez, adjon neki olyan lehetőséget, ahol felvétel nélkül intézheti az ügyét, például visszahívást vagy írásos üzenetet. A GDPR 15. cikke alapján a páciens hozzáférést kérhet a róla készült felvételhez, ezért legyen kijelölt felelős, aki az ilyen kéréseket határidőben kezeli.